Törökbálint fejlődése az elmúlt évtizedekben jelentős változásokon ment keresztül, és a településközpont átgondolt fejlesztése kiemelt szerepet kapott a helyi önkormányzat munkájában. A 2000-es évek közepén indult el az a komplex tervezési folyamat, amely a község szívének megújítását célozta meg, figyelembe véve mind a kulturális örökség megőrzésének igényét, mind a modern városi élethez szükséges infrastruktúra kialakítását.
A községközpont korábbi állapota számos kihívást jelentett. A meglévő elemek szétszórtan helyezkedtek el, hiányzott az összefüggő települési szövet, amely egy valódi településközpont jellemzője. A szolgáltatások, közösségi terek és kulturális létesítmények nem alkottak egységes rendszert, ami megnehezítette a közösségi élet kibontakozását és a helyi identitás erősítését.
A Városfejlesztés Zrt. által 2004 és 2006 között kidolgozott szabályozási terv alapvető célja a kisvárosias jellegű településközpont kialakítása volt. A tervezés során nemcsak a szabályozási terv készült el, hanem a településszerkezeti terv módosítására is sor került, biztosítva ezzel a fejlesztések átfogó összehangolását.
A községközpont rehabilitációjának stratégiája három fő fejlesztési pólus köré szerveződött. A Munkácsy Mihály utca, amely a község főutcájaként funkcionál, revitalizációja kiemelt prioritást élvezett. Ez az útvonal adja a településközpont gerincét, így megújítása alapvető fontosságú volt az egész projekt szempontjából.
A második kulcsfontosságú elem egy új központi tér létrehozása volt. Ennek megvalósításához az OMÜV telephelyének áthelyezése vált szükségessé, amely lehetőséget teremtett egy igazi főtér kialakítására. Ez a tér hivatott a közösségi élet fókuszpontjává válni, ahol rendezvények, találkozások és a mindennapi közösségi tevékenységek helyet kaphatnak.
A harmadik pólusként meghatározott Kálvária projekt a Munkácsy Mihály utca, a Szent István utca, a Patak utca és a Dózsa György út által határolt területre fókuszált. Ez a komplex fejlesztési egység további lehetőségeket biztosított a településközpont funkcióinak bővítésére és a városi szövet sűrítésére.
A tervezés filozofiája a meglévő értékek tiszteletben tartására és azokra történő építkezésre helyezte a hangsúlyt. Nem egy teljesen új település megteremtése volt a cél, hanem a szétszórt elemek összekapcsolása, egy működő, élhető központ létrehozása. A XXI. század elvárásainak megfelelő infrastruktúra kialakítása mellett kiemelt figyelmet fordítottak a kulturális örökség védelmére és integrálására is.
A szabályozási terv megvalósítása során fokozatos építkezésre került sor, amely lehetővé tette a település életének zavartalan működését a fejlesztések közben. Az első ütem során kijelölt három pólus fejlesztése megalapozta a későbbi, további szakaszok megvalósítását, amelyek révén Törökbálint központja egy valóban élhető és vonzó településközponttá válhatott.
